Medúsza születése

Halandókat és nem halandókat egyaránt kővé varázsoló gyilkos tekintetű szörnyeteggé vált szépség, a szabályokat áthágó szerelemért sújtott bosszú áldozata és végrehajtója, a női lélek kíméletlen sötét oldala, a medúzák létének naiv magyarázata, vagy csupán az ősi misztériumok papnője a beavatatlanok ijesztgetését szolgáló maszk mögé rejtve? A mitológiai történetekre számtalan válasz született és születik, Jung archetípusaitól Graves racionális magyarázatra törekvő elszabadult fantáziájáig, amelyek bármennyire is úgy tűnik, nem zárják ki egymást.

De lássuk, mi is a története ennek a gyilkos tekintetű perszónának. A tengerlakó bölcs Phorküsz gyermekei, a líbiai Gorgók legszebbje volt Medúsza, nem véletlenül akadt meg rajta a tengeristen Poszeidon szeme. Azt, hogy mi végből jutott eszébe pont a prűd Athéné templomában magáévá tenni a lányt, nem tudni, de Athén alapításának története is mutatja, annyira jó viszonyban eleve nem volt unokahúgával. És ahogy lenni szokott, nem is őt érte utol a felpaprikázott Athéné bosszúja, hanem szegény lányt és testvérei változtatta végtelen bölcsességében az istennő rút szörnyetegekké. Sőt, emellett még azzal a képességgel is megáldotta, hogy már puszta megtekintéssel is úgy kővé dermesszen mindenkit, mint Kim Dzsongun a phenjani pelenkagyár látogatásakor. El kell ismerni, egy szép nő esetében ez egy rafináltan kegyetlen büntetés. Ahogy az is, hogy pont egy tükör okozta a vesztét, amelyet – megint csak – Athéné tanácsára használt Perszeusz a bérgyilkos meló elvégzésére, amelynek végén a leányzó feje is elcsomagolásra került. De legalább így megszülethetett a gaz isteni csábító Medúsza testében rejtőző két gyermeke, Khrüszáór, aki születésekor egy babának kissé nagy aranypallost forgatott a kezében, valamit Pégaszosz, a szárnyas ló. A fejnek utóbb szerepe lesz Perszeusz történetében, mint egyedülálló konfliktus megoldó eszköz, míg végül visszakerült teremtőjéhez, Athénéhez.