Kettle tengeri sós-balzsamecetes chips

A kedvenc szemét kajám a chips, és bizony, be kell látnom, mint a megcélzott fogyasztói réteg képviselője, rám is hatott a pofás csomagolás. Mert valóban ízléses, nem hivalkodó, hanem minőséget sejtető a borítás, szép színekkel, jól megválasztott betűtípusokkal. Aztán elérkezett az igazság pillanata, hogy megkóstoljam, mitől is több ez a cucc. És itt jött a tragédia. Az íz tragédiája. Kénköves pokol sava támadta meg ízlelőbimbóim, a borzalom érzete járta át a testem. Mi a jóisten ez? Oké, a balzsamecet tudom, hogy valami olaszos furmány, kis mértékben csuda, de ilyen intenzíven alkalmazva maga a kulináris terrortámadás. Szóval félre is tettem azonmód a krumpliszeleteket.

Eltelt némi idő, a kellemetlen első élmények némileg tompultak, majd egy estén a kedvenc sörömet elfogyasztva némi száraztápra vágytam, így bekaptam újra pár falatot. Figyelem, most jön a katarzis! Ízlett. Nem, nem tévedhettem ekkora, gondoltam, és később újra leteszteltem, szigorúan tudományos alapon, kontrollcsoporttal, nullhipotézissel és miegymással. És lőn eredmény, megvilágosodtam, hogy ez a chips sörrel működik. Sőt, kifejezetten izgalmas mixet alkotnak így együtt. Szóval, ez a történet egy újabb jó példája annak, hogy mennyire nem szabad elsőre ítélni, és annak, hogy… a sör jó!

Értékelésem: 4