Sóban sült csirke juhtúrós-gombás valamivel

A reggeli torna állítólag élénkíti az agyműködést és beindítja az anyagcserét. Valami igaz lehet benne, mert a guggolások és fekvőtámaszok közben az agytekervényeim neuronhálózata izzadva kereste a választ a lét és nem lét ama döntő kérdésére, hogy mi legyen ma az ebéd. Ügyesek voltak, mert rövidesen ott is lebegett a képe előttem annak, amit ma feltétlenül rövidtávú életére kell teremtenem. Meg is tettem, meg is ettem, le is írom, hátha valaki kipróbálja és még nevet is ad neki.

Nálam sóágyon sütve jön be leginkább a csirkecomb, minden zsír kisül belőle, és finom ropogós is lesz tőle a bőre, ráadásul vacakolni sem kell vele. A lényeg nem is ez, hanem a juhtúrós ragu. Zöldhagymát, paradicsomot és egy kevés fokhagymát vágtam fel, illetve hozzátettem a kockára vágott füstölt sonkát, és kevés olajon elkezdtem pirítani. Ehhez jött később az apróra vágott, borssal megszórt gomba. Mire átsült, összekevertem a juhtúrót és tejfölt, és beleöntöttem. Megolvadva juhtúró elég híg lesz, úgyhogy ment hozzá egy kanál liszt, végül 1 tojást is hozzákevertem. A juhtúrónak elég markáns íze van, túl sok fűszerezést nem igényel, a bazsalikom és bors viszont jól megy hozzá. Ha lett volna nálam kapor, kapott volna abból is egy keveset. Végül hozzáreszeltem még 4 gerezd fokhagymát, ezt mindig utoljára kell hagyni, hogy intenzív maradjon az íze. És kész is van.