Hídlépcső

Nem is tudom, hányszor futottam már fel a csigában ívelő lépcsősoron, kettesével-hármasával szedve a fokokat, hogy feljussak a szőkére dicsért sáros, műanyag palackokkal dúsított folyón átívelő hídra. Ami bár nem olyan régi, mint lehetne, ha nem bombázták volna szanaszét az eredetit az amerikaiak, majd a maradékát a visszavonuló nácik, de ettől függetlenül, köszönhetően a túlélő eredeti boltívének, egész impozáns látvány. Főleg kivilágítva, hidegen, fagyosan a téli estébe váltó kék órában, a zéróhoz közelítő gyalogosforgalom mellett. Ehhez képest a legelőnytelenebb nézőpontot választottam a fotózáshoz, keresve a kihívást, mit lehet ebből kihozni. Szűk rekesz, hosszú idő, hál istennek nem sétált bele senki… Aztán indulás tovább, vár a túloldalon a hólepte strand!