Hóban, Hasznoson – ahol vár állott…

Mindössze 93 kilométerre a Budai Vártól található egy másik vár, pontosabban egy rom, amely a kirándulás célpontja volt. Hasznos hajdan önálló falu volt, ma már Pásztó része, Magyarország északkeleti részén található. Az út Budapestről a Gödöllői-dombságon, és természetesen magán Gödöllőn keresztül vezet, majd Hatvannál fordulunk rá a Zagyva-völgyére. Autóval kb. 80 perc az útidő, de ha nem ragaszkodunk a géphez, mehetünk gyalog vagy tevével is. Az utóbbi esetben 6-7 órás útra számítsunk, ha a teve is úgy akarja.

Parkolni a falu szélén érdemes, a Csenteri utcában, amelynek folytatása az a földút, amely a hegytetőre, a várhoz vezet. Mi volt az előérzetünk, ahogy a hóban baktatunk? A Google-n egész jó pontszámot kapott a vár, a szép kilátást sokan méltatják, bár vannak elgondolkoztató vélemények:

„Sajnos nagyon gazos es eleg nehezkesen megközelítő a hely emiatt kicsit tobbet vártunk ettől.”

„Teljesen benőtte a természet és semmi féle utjelzo nincs kiteve. A kornyezo erdőben sokfajta állat labnyomait lattuk. (pl medve).”

„Mátra túra közben vetődtem erre. Ló a kilátás a várból.”

„Könnyen megközelíthető romantikus várrom, szép helyen.”

Hogy megtudjuk, milyen egy ló kilátás, mindössze 1 km-t és 70 méter szintkülönbséget kellett leküzdeni, ami nem tűnik nagy kihívásnak még hóban sem. Hacsak közben el nem tévedünk, vagy nem kerülünk szembe egy medvével. Mondjuk, az első útelágazásnál sikerült a rossz irányt választani… De végül nem bántuk meg a kerülőt a szép havas erdőben.

Milyen állatokkal találkozhatunk errefelé? Nem kizárható egy kóborló medve, de kicsi a valószínűsége, hogy összefutunk eggyel, hiszen inkább a Bükkben és a Börzsönyben, az Ipoly-mentén gyakoribbak az észlelések. A farkas nyomát elsősorban a Zemplénben és az Aggteleki-karszt erdeiben üthetjük bottal. Hiúzzal és vadmacskával akkor sem találkoznánk, ha olyan gyakori lenne, mint az erdei szemetelő, olyannyira félénkek. Viszont őzek, szarvasok, vaddisznók és rókák nyomai keresztezhetik az utunkat.

A túraút nem jelent nagy kihívást, mindössze 383 méter magasra kell felkapaszkodni. Nincsenek leküzdendő akadályok, talán csak a sár jelenthetne problémát. Most viszont hó ropogott a talpunk alatt.

A Hasznosi Vár a Mátrában található, amely egy 900 négyzetkilométeren fekvő vulkanikus hegység. A Mátrát a Cserháttól a Zagyva-árok választja el, ennek mentén található a várunk. Ezen magassági szint uralkodó fái a csertölgy és a kocsánytalan tölgy. A fák egymástól messze állnak, így a lombkoronájuk nem zárt, ezért gazdag cserjeszint és aljnövényzet jellemzi. Sokan emiatt panaszkodnak a áthatolhatatlan gazra… pedig ezt természetes. Vadrózsa is található az út mentén, csipkebogyói vörösen világítanak a fehér hóban. Ilyenkor már túlérett, C-vitamin tartalma alacsonyabb.

Ahogy feljutottunk a vár szintjére, lassan elénk tárul a köddel borított táj. Valóban sűrű az aljnövényzet, nyáron biztos elrettentő lehet a dzsungel a túrázóknak. Most viszont hóban könnyebben járható.

Az alant elterülő völgy, a Kövecses-patak völgye hajdan hadiút volt, ahogy a közelben húzódó Zagyva-völgyi is. A terület a német eredetű és nagy múltú Rátót vagy Rátold nemzetség uradalmába tartozott. A nagy múlt feljogosított arra, hogy normann eredetet terjesszenek róla az iniciálés propagandisták, ami mégiscsak jobban hangzik, mint a sváb származás… Azonban már a címerük is árulkodó, a hársfalevél ugyanis germán jelkép. Szóval, csak lebuktak párszáz év múlva…

Amikor épült a vár, akkor éppen, ahogy mindig, forrongó időszak volt hazánk közéletében. Miután az Árpádháznak annyi volt 1301-ben a szerencsétlen sorsú III. András halálával, jöttek a trónkövetelők, a cseh Vencel, az itáliai francia Károly Róbert, sőt a korahabsburg Albert király is bekavart. Az aktuális Rátót-fejes Porcz Domokos nádor volt, aki először Károly Róberttel szemben szervezkedett, de ügyesen ferdítette át magát később a győztes oldalra. Ő építette a várat, amely egyik nevét az akkori telektulajról, a Hasznosi családtól kapta. Első írásos emléke 1304-ből származik. Pöpec egy vár lehetett, mert mindkét trónkövetelőt vendégül láthatta itt Domokos. Ágasváron és Óváron is épült egy-egy vár, de azok már túl magasan voltak a hatékony völgyellenőrzéshez, még a középkorban elhagyták őket.

A három közül legjelentősebb Hasznosi vár másik neve Cserteri vár lett, a török korban elpusztult Cser falu után. A kis vár méretéhez képest sokáig állta a történelem viharait. A Dózsa-féle felkelés idejében megtömték a tömlöceit a környéken begyűjtött társadalomkritikussá vált keresztesekkel. A török korban többször is gazdát cserélt. 1552-ben, az Eger ellen vonuló török hadak közeledtével a vár védői úgy gondolták, inkább továbbörökítik gyáva, de túlélést segítő génjeiket és nem védik mindhalálig a falakat, ezért bátran elszeleltek. A törökök ekkor lerombolták, utóbb a magyarok visszaépítették. Végül a 18. századtól elvesztette a jelentőségét, no meg a köveit, amelyet a környékbeliek évről évre széthordtak.

A belsőtornyos vár egy alsó- és egy felső-vár részből állt, amelyeket szárazárok választott el egymástól. Egy ötszög alakú öregtorony és egy palota falmaradványai, valamint egy négyzetes alapú torony alapjai még kivehetőek. Nem sok maradt belőle. Szorgalmasak voltak a jobbágyok utódai…

A kilátás viszont csodálatos, még a téli ködben is. Alant a 70-es években épült víztározó, szemben a két magas vulkanikus hegy, az Ágasvár és Óvár. Az egyetlen, ami arra utal, hogy egy kirándulási célpontban vagyunk, egy pad. Sovány eszköztár, de jól helyre telepítették, tényleg jólesik leülni és nézelődni. És fotózni.

A szubjektív értékelés, 0 és 10 között:

Hangulat: 7
Kihívás: 3
Látvány: 8
Természet: 7
Kultúra: 3
Bónusz: hógolyók 9
Végpontszám: 6,2