Evezősök

Már nincsenek meg az evezők… csak a nekifeszülő munkások, együttes erejükkel lendítve mozgásba a hajót, amely ki tudja, mit szállít. Talán óriás legókockákat piramisépítéshez, talán áldozati állatokat, esetleg a megboldogult fáraó lelkét és ingóságait a túlvilágra. Józan ésszel egyik se ér annyit, hogy az egyszeri ember rokkanttá görcsölje magát érte, de a magasztos célt kijelölő értelmet sosem érdekli a kicsinyes nyűgösködés. Cserébe öröklétbe kövült szobrocskákban végzik a munkás lelkek, az egyiptomi faragók szorgalmának hála, sosem véget nem érő hajtással szolgálhatják az aszott múmiává szűkült fáraót. Lehet pont azt, aki ott fekszik a szomszéd vitrinben…