Borz apró

Közönséges borz (Meles meles)

Valahogy nekem a borz mindig valami egzotikumnak tűnt, bármennyire is hazai állat, amely még csak ritkának sem nevezhető. Talán az érdekes mintázata, vagy rejtett életmódja teszi. Életem első találkozása nagyon emlékezetes volt vele, egy zirci család kertjéből menekítettünk ki egy ifjút. Mire a veszprémi állatkertbe elértünk, a világ összes bűze összekoncentrálódott az autóba, fullra nyitott ablakkal terítettük be a hányás tömör szagával a gáztámadásra láthatóan fel nem készült kisvárosi utcákat. Jó, kicsit meg volt ijedve szegény, ennek adott csak szagot. A szegedi mentőközpontba is jönnek időnként talált borzkölyök. Aki neveli őket, annak nagy öröm a foglalkozás velük, hiszen nagyon jópofák, játékosak fiatalon. És ne feledjük, a borzok ritka rafkós állatok is egyben, bár ez későbbiekben nem mindig jelent akkora vidámságot mindenkinek… Az számomra rejtély, miért ódzkodnak a hazai állatkertek a bemutatásától, egy-két jó megoldást láttam már, például egy angol állatkertben, ahol kifejezett esti program volt a borzcsalád felkeresése.