-
Szieszta
Szurikáta (Suricata suricatta) Kevés fárasztóbb dolog van az ásásnál, ezt mindenki tudja, aki már fogott ásót a kezébe, pontosabban, használta is már azt a bolygónk hámrétegének megsértésére. A Földanya ugyanis ellenáll minden erőszaknak, még a verítékünk sem hatja meg, tömören utasítja el a furkálást. Még jó, hogy az ember magától nem kényszerül az undeground életmódra, szemben egy szurikátával, amelynek a napi biztonságot jelenti a földalatti lét. Ezért a biztonságért meg kell küzdeni, ásó nélkül, pusztán a mancsokra és karmokra hagyatkozva. Akár két méter mélyre is leáshatnak, ami olyan, mintha én 10 méter mélyre kaparnám magam a föld alá. Ezért jár a pihenés! A relaxációban pedig a szurikáták legalább olyan profik,…
-
Hattyúk tavon
A köd fehérje rejti a horizontot, a tükörsimán feszülő víztükrön éppen csak megcsillan a Nap tompa ereje. Misztikus köntösében a Balaton nyomát sem mutatja a nyári vibrációnak, a vízimadarak is némán úszva követik a parton sétáló árnyakat. A hattyúk a főnökök, akarnokságuk rútul szembeköpi az eleganciájukat, mikor valaki a rideg mozdulatlanságot megbolygatva Erisz almájaként dob a mindennemű és rangú szárnyasok közé egy-egy kenyérdarabot. Magam nem váltom ki a természetvédők rosszallását, csak csendben figyelem a ködből kiváló követőinket. Van abban valami, hogy az ókori görögök a túl és evilág közötti utazót látták a hattyúban, Apollón szent madarában, amely soha senki által még nem hallott gyönyörű énekkel üdvözli a halálát. A mi…
-
Borjúnyi bivaly
Házi bivaly (Bubalus bubalis) Eltűntek a tájból, mint a véget nem érő mocsárvilág, ma már egzotikus ritkaságnak hatnak a bivalyok. Pedig ősi állat, különösen az áradások áztatta, lápokkal, folyóágakkal kuszált vidékünkön érezte elemében magát. Szívós, erős marhák, de nem cipelnek akkora tőgyet, mint egy jóravaló tehén, a brutális szarvai is felettébb keltik a félelmet. Valóban apokaliptikus élmény lehet szemben állni egy felhergelt bivalycsordával, amely feszültség levezető csoportterápiaként kívánja módszeresen kitaposni együttes erővel a belünket, ahogy Sír Kánnal is így végeztek Kipling erkölcsi tanmeséjében. Másrészről még mindig él bennem egy mozzanat a gyerekkoromból, mikor a sokat látott és sokat betegeskedő Ladánk ékszíj-szakadást szenvedve megragadt egy kis török falu határában valahol Trákia…
-
Teleteveszáj
Alpaka (Vicugna pacos) A lámafélék mókásak. Furán áll a foguk, jópofán tudnak nézni, nem viselnek se szarvakat és agancsokat, és milyen menő, hogy jól leköpik, aki nem tetszik nekik. Az alpakák a dél-amerikai teveteam májlittlpónijai, nemcsak csekélyebb magasságuk, hanem alapvetően barátságosabb megjelenésük és viselkedésük okán is. Persze kopaszon azért ők sem olyan jóképűek, ahogy a fotó is mutatja, de ez az állapot elkerülhetetlen az egyre forrósodó éghajlatunkon. Hiszen bármennyire is szuper a szőrük, 40 fokban simán hőgutát kapnának a gyapjú alatt, ha nem nyírják őket. Emellett evés közben pedig senki sem előnyös. Hogy miért eme fotóval mutatom be mégis az alpakát? Mert olyan alpakás ez a tekintet! Oszd meg, ha…
-
Sötétben minden binturong fekete
Binturong (Arctictis binturong) Nem tudom létezik-e a címben szereplő mondás Délkelet-Ázsiában, de akár lehetne is, mert néha nem is tűnik feketének ez a feketeállat. A pálmasodrók közé tartozik, amely taxon név nagy kihívást jelent szemantikailag, mert vajon hogyan lehet sodorni egy pálmát? És ha lehet is, vajon miért tenné egy ragadozó állat? Ennek a névnek tehát nem sok értelme van, de nyugodtan hozzáadhatjuk ahhoz a halmazhoz, amely tartalmazza a szarvast, mert amúgy agancsos, a tengerimalacot, ami nemhogy nem tengeri, de nem is malac, és a farkaspókot, amelynek nincs is farka, de legalább pók. A binturong fajnév azonban legalább találó, tekintve, hogy egy kihalt nyelv maradványa, és senki sem tudja már,…
-
Kitinlovag
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Hős lovagok tömeghalála az erdőben. A tettes a Természet nevű dizájner, amely ontja magából az extrémebbnél extrémebb ötleteket. Hosszas felkészülés, hősi küzdelem, romantika, szex és tragikus végkifejlet – mindez pusztán csak egy szarvasbogár hím, bogárbika(?) élete dióhéjban. A külalak H. R. Giger fantáziáját idézi, a ducidegrencszerű létforma a hatalmas fegyverre épül, az egyetlen életcél szolgálatában: a vetélytársak leküzdésével a petetermékenyítés. A beledöglés elkerülhetetlen. A program nem enged hibákat, aki inkább filozofikus elmélkedést választja a tölgyfa nedvét szürcsölve, az nem adja tovább a mókuskerékből való kiszállás kódját, csak a harci vágy öröklődik. Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Viszlát, és kösz a halakat!
Prérikutya-kung-fu
Négy lába van, pettyes, szervál, de nem párduc, mi az?
-
Hopp!
Borjófóka (Phoca vitulina) Egy kis nekirugaszkodással vetődés a partra a félsziget nyelénél, a vizes felszínen csúszva – pusztán a lendület erejéből – közelít a túloldal, közben pillantás a jel forrására, amely rövidesen a szájba repülő hering kibocsátója is lesz. Csak egy ezerszer elismételt gyakorlat ez, rutinból megy, jobbról balra, balról jobbra… De miért is? Miért nem lehet csak a vízbe borítani azt a vödörnyi halat, oszt jó napot? Ha már jólét van, minek küzdeni azért a falatért? Mindig veszélyes emberi párhuzamot hozni példaként, de ha nem felejtjük el, hogy alapból mi sem működünk másként, mint a többi sejtösszetétel, akkor megengedett. És az ember is stimulálja magát, kell mindig, ami hullámokat…
Ezeket is érdemes megnézni
Hattyúk tavon
Egy tálból kukacozni
Minden kezdet nehéz, de ha túl nagy békát nyelünk, a vége se lesz happy end
-
Megint egy macskás fotó
A macskák irányítják az Internetet. Kétség nem férhet hozzá, nézzük csak meg, kik szerepelnek legtöbbször a milliók által megosztott videókban? Mondjuk érthető, a macskáknak még igazi istennője is van, a kutyáknak meg csak mi gyarló halandók vagyunk a simabőrű istenei. Básztet jutott erről a fotóról is az eszembe, elegancia és a kozmoszt magába foglaló szemek a fény és árnyéklét határán. Persze, vannak bőven ellenérzők, boszorkányosságot látók, talán nem is teljesen ok nélkül vádolva misztikummal őket, bármekkora hülye ok is az. Pedig csak nehezebb a bizalmukat elnyerni… Oszd meg, ha tetszett!
-
Prérikutya-kung-fu
Feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) A harcos éli és használja az egyensúlyt. Érzi a harmóniát, ura cselekedeteinek és irányítója gondolatainak. Stratégiai nyugalma bármelyik tizedmásodpercben átrobbanhat lélekrepesztő akcióvá. Halálpontos nézés, határozott és kimért póz, a borotvaéles fogak között a fegyver. Értő kezekben ugyanis még egy fűszál is halálos eszköz. Igazi rágcsáló harcmodor, a cuki Chuck Norris, bájos tekintettel, metsző fogakkal. De megfontolt, nem úgy, mint a berszerker hörcsögök, amelyek vakmerően támadnak ágyékmagasságban. Inkább a gerilla harcmodor jellemzi, titkos földalatti mozgalmárok, a konspiráció mesterei. Szóval, ne kötözködj egy prérikutya kolóniával! Oszd meg, ha tetszett!
-
Gigász
Óriásszarvas (Megaloceros giganteus) Mi végre az agancs? Ha úgy vesszük, a természet második legfeleslegesebb terméke az emberi agy után. Súlyos, beleakad mindenbe, egy csomó energia megnöveszteni, és még inkább nemi izgalomba hozza a keresztény érzületű vadászembereket, mint az ünőket, ami elég kontraproduktív. Persze, az evolúciókutatók mindig készek a válasszal, jelen esetben az agancs hasznavehetetlensége éppen azt mutatja, hogy a jó genetikai állománnyal rendelkező bikák eme hátrány ellenére is képesek túlélni és génjeiket szórni. Hasonlóan a páva farkához vagy az extrém sportokat űző emberi egyedekhez, az üzenet: elpusztíthatatlan vagyok! És ebben a csúcsot a Megaloceros jelenti, több mint 3,5 méter széles aganccsal. Impozáns látvány lehetett, mielőtt nem is olyan rég, 7-8…
