-
Árnyékra vetődve
Guanakó (Lama guanicoe) Olyan fura, nyakigláb, se szaga, se színe. A napvilággal együtt látta meg, azóta hű társa, de csak a fényben kíséri, hol ezen az oldalon, hol a másikon. Néha a feje megnyúlva tűnik tova, máskor apró foltként szinte has alatt van. Hiába minden ügyesség és ravaszság, nem lehet elkapni… vagy csak még nincs meg a kellő gyorsaság. De meglesz előbb-utóbb, van rá egy élet, hogy elérjük az árnyékunk! Oszd meg, ha tetszett!
-
Héjastul, hímnőstül
Guyanai krokodilteju (Dracaena guianensis) Mondhatnánk, hogy magyar ember csigát nem eszik, mint azok a fránya francúzok és taljánok, pedig aztán de, a középkorban még igencsak ínyencségnek számított a Kárpátok medencéjében. Vajban pirítva éppúgy, mint héjába visszatöltve kisütvén, hogy végül eltűnjenek a sűrű bajusszal övezett, öblös vitéz szájakban. A katolikus egyház is elől járt a puhatestűek népszerűsítésében, hiszen böjti éteknek nyilvánította a csigát, lenullázva az élvezetéért járó bűnhődést, amely alapján most már tényleg felmerül a kérdés, hogy miért nem csigákat akasztunk le a karácsonyfáról szaloncukor helyett. A nemzeti identitásunk kialakulásának kulináris vonatkozásait mindenesetre hiányos ismereteim miatt hanyagoljuk, inkább térjünk vissza arra a lényre, amely az egyik legnagyobb csiga-fan: a krokodilteju. A…
-
Nyolcadik
Sivatagi vándorsáska (Schistocerca gregaria) Pár éve esett meg, miután Sharm El Sheikh-nél egymás után csócsáltak meg a feltehetően nem ilyen élményre befizető turistákat a cápák, az egyiptomiak Izraelt vádolták meg a fenevadak kiképzésével. Mert mindennek oka van, tragédiák csak úgy nem történnek, hanem mindig a megfelelően rossz szándék szüli őket. A zsidók meg nem először vetnek be biológiai fegyvert, ráadásul akkor is az egyiptomiakkal szemben tették a változatosan kimért csapások egyikeként. Nyilván megérdemelté a fránya iszaptúró és gúlarakó egyiptomi nép az éhenhalást, csak mert összekapott két fejes az Örökkévaló rendezése szerint – ami bizonyítja, hogy bár jóságosnak nem nevezhető, de azért van Őneki humorérzéke, még ha elég fekete is. Szóval,…
-
A varangy döge
Nincs ellenállás, csak halott beletörődés. A félig nyitott halszáj nem sóhajra nyílik a ragaszkodó varangy lángoló ölelésében, hanem tárva hagyott kapuja a távozó léleknek, amely ennél méltóbb megtisztelését vágyta elhagyott törpe harcsatestének. Memento mori – könnyű ezt mondani, de a békavágy ködét nem oszlathatják fel a gyászos gondolatok, az élet megbicsaklott algoritmusa ölelésre ösztönöz, vak ragaszkodásra a kiüresedett testhez, amely már nem lehet bölcsője semmilyen éltető csírának, pusztán csak tárgya a vak vágynak. Nincs teremtés. Csak torz párosodás, így marad az önimádó szenvedély, a gyalázat és a dögszag. Oszd meg, ha tetszett!
-
Egy tálból kukacozni
Barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps) és bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis) Az együttélés sosem egyszerű. Lehetsz a big boss, az apróságok szemtelenségével szembesülnöd kell, amivel a fizikai hátrányukat ellensúlyozzák. Ha meg te kényszerülsz pofátlanságra , azért csak jó figyelni, hol húzódik a főnök türelmének határa. Sőt, ha jól taktikázva barátkozol, a pofont nem te kapod, hanem a veled törtető, hasonszőrű vetélytársad. Az ember által tökélyre vitt majompolitikában az alsók és felsők igazsága csak látszólag mutat kibékíthetetlen osztálykülönbségeket, az egyéni boldogulás kívánása a biológiánkból fakad, nem valamiféle társadalmi ideából. A lényeg, hogy jusson kukac a tálból. És jóval több, mint a hozzánk hasonlóknak. Persze, le is mondhatunk minderről, bölcs majomként, sztoikus nyugalommal a…
-
Csupafog mosoly
Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) A törzsfejlődés megszokott képe, ahogy apró parányokból a többsejtű agyatlanokon átgázolva, a tollas-szőrös agyasokat lesajnálva jutunk el a koronát uraló csúcsproduktumig, vagyis magunkig. Oké, egyedüliként rendelkezünk azzal képességgel, hogy magunkat a legtökéletesebbként ábrázoljuk, ami tényleg nem kis teljesítmény. Egy gőte biztos nem lenne erre képes, ahogy arra sem, hogy kétéltű politikusok szólamaival süsse ki az agysejtjeit. Viszont, ha több más dolgot nézünk, elkeserítően lebőgünk. Például nézzük a fogsorunk. Se nem félelmetes, sem nem erős, gyorsan törnek és nem pótlódnak, szórjuk el őket az éveinkkel. Silány termék, okkal röhög ki minket fullos fogsorát villantva egy krokodil. Bezzeg náluk folyamatosan pótlódik, ami az erős használatban kihullik. Kiegészülve a…
-
Tökragadozó
Dél-afrikai oroszlán (Panthera leo krugeri) „Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kisgyerek is elterelgetheti őket. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör. Együtt legelészik majd a farkas és a bárány; szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör; és a kígyónak por lesz az eledele. Sehol nem ártanak és nem pusztítanak az én szent hegyemen – mondja az Úr.” (Izajás könyve Iz 11,6.7;65,25) Basszus. Micsoda perspektíva, az ökológia és természetes szelekció lenullázása, a tápláléklánc szintjeinek lerombolása! Ugyan a fotoszintetizáló élőlénytársaink így…
-
Vad hajsza
A részvétlen fákat kerülgetve suhan az avar felszínén, a falánk félelem által űzetve, csak tovább, messzire, amennyire csak lehet. Minő igazságtalanság, hogy egy éppen csak világra jött ártatlanság képességei kerülnek mérlegre! Valós a veszedelem vagy sem, az ösztönök nem találgatnak, hisz a bizonyosság ára a halál. Hajsza ez, ami egy életen át tart, vajon nem átok így az öntudat? Oszd meg, ha tetszett!
-
Őrszem
Szurikáta (Suricata suricatta) Az ég színe alatt parányi lét ágaskodik a piramisának csúcsán. Figyel, remél és féli a végtelen térben rejlő ismeretlent, a sosem kapott, csak vélt válaszokat. Kémleli a veszélyt, a Nap vakító fénysugarainak álcájából lecsapó ragadozó madarakat éppúgy, mint az alulról támadó, a talaj repedéseiben tekergőző, halálos mérget osztó csúszómászókat. Bár még sosem találkozott velük, az ösztöneiben érzi az állandó jelenlétüket. Az őrszem figyelme sosem lankadhat. Oszd meg, ha tetszett!
-
Cápa felettünk
Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) Nem volt nagy medence, pár lábtempóval faltól falig lehetett jutni, de legalább üvegfalú. Egy vándorcirkusztól ne várjunk ennél többet, meg aztán pici helyen még nagyobbnak tűnnek az ordas halak. Két citrom- és egy dajkacápa. A jónépet akkoriban sokkolta le Spielberg romantikusan brutális műcápája, így még a nem túl terjedelmes és veszedelmes fajok is kellő libabőrösödést tudtak előidézni a kisvárosi közönség tagjainak hámfelületén. Ha a látvány nem lett volna elég, a szöveg tett azért, hogy magyar ember ne merjen 5 méterre eltávolodni a parttól még a Balatonban sem. Monoton hangon ömlött a sok információ mindarról, ami a cápát gyilkológéppé teszi: akkor is eszik, ha már nem éhes,…