-
Orrszarvtávolságig
Indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) „Nézze, ott az a bolond, mit csinál? Mindjárt beesik. Őrült ez? Hogy került oda?” – hallom messziről a heves gesztikulálással kísért, pejoratív felhangoktól sem mentes, de alapvetően riadt szólamokat a látogatói tér felől. A két idős hölgy már meg is találta a kollégámat, aki kapásból küldte az ilyenkor szükséges erélyes felszólítást, majd elővette a telefonját, hogy felhívjon. Segítségül. Magam kitessékelésére. Jó, végül megszántam, véget vetve a komédiának, intettem, hogy én vagyok az a fazon, aki a lehető legjobb pozíciót kereste a kifutó messzi sarkában orrszarvúak fotózáshoz. Mert érdekes a téma, a két fiatal bika aznap töltötte az időt első ízben közösen a kifutóban. A fiatalabbik folyamatosan…
-
Miért tengeri, miért malac?
Tengerimalac (Cavia porcellus) A hülye fajnevek versenyében méltán indulhatna ez a jobb sorsra érdemes rágcsáló. Kezdve azzal, hogy nem malac, de még csak nem is tűnik annak, még alulnézetből sem. Jó, visítani tud, de erre még egy megtaposott lábú óvodáskorú képes, aztán kapjuk a kiérdemelt pofont az anyukától, ha lábbal söprés közben még le is malacozzuk a csemetéjét. De ha már disznónak nevezik, vajon miért lett tengeri? Oké, van tengeri uborka, tengeri darázs és tengeri tehén, sőt tengeri szerzeteseket és tengeri hajadonokat is tudni véltek a bestiáriumok élénk szexuális fantáziával megáldott csuhás firkászai, de ezek legalább tényleg sósvízben áznak. Viszont a tengerimalacnak köze nincs a tengerhez, de még a vízhez…
-
Ékszer
Görög teknős (Testudo hermanni) Fura dolog, ahogy viszonyulunk a hüllőkhöz. Fóbia és undor, eredendő bűn és krokodilkönnyek… csupa csúnyaság, amit társítunk hozzájuk. Kivéve a teknős. Őket szeretjük, tartják a világmindenséget, komótosan bölcsek, de még Akhilleusz sem tudja őket utolérni, és döcögő ékszerek a kertben, a szomszédok ámultatására. Pedig, nem túl okosak, finoman szólva, kézbe veszve nincs farkcsóválás, esetleg dorombolás, csak többnyire megnyílik a végcsatorna nyílása és jön ki egy dobozni húgy és kaki. De nem lehet tagadni, hogy mennyire bájos egy kisteknős, röviddel a lágyhéjas létszakasz után, és persze később is! Oszd meg, ha tetszett!
-
Ka-moho-alii
Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) Túlélés formálta szimmetria, a tökéletes ragadozó százmilló éves szubsztanciája. Gyilkos intelligencia, amely bevált minden egymást váltó uralkodó csoport ellen, borotvaéles fogak darabolták az áldozatok húsát, a hüllőktől az emlősökig. Hogy aztán egy másfajta, minden addiginál önpusztítóbb intelligencia tegyen pontot az evolúciós történet végére? Cápauszony a levesben cirkál, a rettegett fogsorok óceánáriumokban csillanak, a cápamájat a mikroműanyag és higany hizlalja… Ka-moho-alii alkonya már régen eljött, de vajon mi magunk túléljük-e a tengerek isteneit? Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Szemtől foggal
A puma és a leopárd
Medvék napjára napfényes strandos medveöröm
-
Kölyök és még kölyökebb
Bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis) Örökké kíváncsi és örökké mozgásban lévő banda a bolíviai mókusmajmoké, fotózni az egyik legnagyobb kihívás annak ellenére, hogy a kontúrosak és a színesek, és nem is bújnak el az objektív elől. Cserébe viszont egy pillanatra sem állnak le. Pedig jó fotótéma, kedves a megjelenése, a képe mint egy csíntalan gyereké, nagy feje is erősíti az infantilis megjelenését. Ha felnőttként is kölyökképű, milyen lehet kölyökként? Hát ilyen… Oszd meg, ha tetszett!
-
Porferedő
Böhm-zebra (Equus quagga boehmi) Mi lehet hangulatosabb fotótéma, mint a modell körül támadt terjedelmes porfelhő és napsugarak kombinációja képezte aura, amely kenterbe veri a hajmetálok ködgépét is? Zebracsikónk édesanyja meg is tett a hatásért mindent, bár elképzelhető, nem az én kedvemért vett látványos porfürdőt, hanem pusztán maga örömére. Mindenesetre, jó helyen álltam egy jó pillanatban, az alkalom pedig megszülte ezeket a fotókat. Oszd meg, ha tetszett!
Ezeket is érdemes megnézni
Örömúszás
Miért tengeri, miért malac?
Minden kezdet nehéz, de ha túl nagy békát nyelünk, a vége se lesz happy end
-
Itt a piros
Vadászgörény (Mustela putorius furo) Vannak divatok a házi kedvencek tartásában is. A jó isten tudja milyen ok-okozati összefüggések dobnak felszínre egy-egy állatot. Volt időszak, mikor a vadászgörény volt népszerű, ami érthető, hiszen jópofa, örökmozgó állat, kellő értelemmel és csalafintasággal megáldva, szóval szórakoztató társ. Kb. 15 éve parkokban sokat lehetett látni, ahogy kukától kukáig kígyózva sétáltatják a gazdáikat, ma már viszont újra nagy feltűnést keltenek, annyira ritkák. Pedig nem újkeletű házi kedvenc, régóta tartja a Homo sapiens, de nem kis kihívást jelentenek, például alkalmatlan kezekben könnyen harapóssá válhatnak. Mármint kezekre harapóssá. Matyi, a fotón szereplő albínó viszont egy tündér, csak modellnek nehéz eset, egy pillanatra nem ált meg az örökmozgásban. De…
-
Apa vigyázz rám!
Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) A krokodil félelmetes dög. Hidegvérrel ölő, hüllőagyú hüllő, ösztönös gyilkológép. Esetleg álnokul könnyezik. Igaz, érthető is a félelem és viszolygás, trópusokon agyat és járulékként téveszméket is fejlesztett eleink számára tényleg nem lehetett rózsás az együttélés ezekkel a hatékony ragadozókkal. De az, hogy gondos szülők, rokonságuk körében meglepően intelligensek, kevésbé domborodik ki a köztudatban. Pedig azok, a tojásaikat és az abból kikelt védtelen csemetéiket egyaránt harciasan pátyolgatják. Egyes fajoknál a krokodilfiókák akár 1-2 évig is anyjuk közelében maradnak, sőt, valahol több nőstény is összefog a kicsik védelmére. És, hogy legyen még egy csavar, a képen látható fiókát az apaállat vigyázza! Bobó, szegedi tompaorrú krokodil hím sokszor még…
-
Szemfogak
Aranysakál (Canis aureus) Gyanítva, hogy Toldi nádi farkasai tulajdonképpen aranysakálok voltak, hajlamosak vagyunk legyinteni, nem is lehetett olyan nagy kunszt legyűrni őket, hiszen nem akkora fenevadak, mint a farkasok. Azért nézzük meg ezt a fogsort, mielőtt leírnánk őket ölebeknek! A sakál sem piskóta, már elnézést a fals szóképért, a méretéhez képest igencsak harcias tud lenni, hatékony fegyverzettel. Persze, attól nem kell tartani, hogy gonosz módon nagymamákra és unokáikra vadásznak, hiszen a farkashoz hasonlóan, amennyire csak tudnak, elkerülik az embert. De sarokba szorítva kemény ellenféllé válnak… Oszd meg, ha tetszett!
-
Tornázz!
Dél-afrikai oroszlán (Panthera leo krugeri) A lustaság az élet egyik legfontosabb hajtóereje, az késztet minket minél hatékonyabb megoldásokra, minél magasabb társadalmi rang elnyerésére, fajtársaink kihasználására. Hiszen mit kínál az öröklét az arra érdemeseknek? A boldogságos semmittevést… olyan vallásról még nem hallottam, hogy az örök munka élvezetét kínálná a híveinek jutalmul a lét elviselhetetlenségének elviseléséért. Ez így rendben is volna, de akkor miért töri magát az élőlények jelentős része, hogy felesleges testmozgásokkal sanyargassa magát? Vajon utána még jobb lustulni? Vagy hibás a rendszer? A megoldás az, hogy a természetes szelekció által formált, túlélésre hajtó szervezetünk okosabb nálunk. A lustálkodás jó, de az edzettség hiánya is végzetes, túlsúlyos oroszlán legfeljebb békák után…
Ezeket is érdemes megnézni
Hat állítás a medvékről… igazak, vagy hamisak?
Hagyj békén!
Az egér élete
