-
Plasztik Panzer
A háborús játékok örökkévalók. Én is imádtam őket gyerkőc koromban, egymagam játszva a gaz ellent és a hős hőst, bármit felhasználva a toy világháborúhoz, ami csak mozdítható volt. A jelenkori pacifizmusom élő példája, mennyire nem rontja meg ez az élmény a zsengekorúakat, bezzeg egy kis családon belüli erőszakoskodás mennyivel hatásosabb lett volna… Szóval, a fiúk már csak ilyenek, nem a gender sztereotípiák teszik őket olyanná, hogy a játékbolt polcán a tankhoz nyúlnak, nem egy babáért. Mikor a régi kacatok között rátaláltam erre a páncélosra, visszagondoltam a hajdani nagy csatákra, az álplaymobil figurák és matchboxok részvételével. Amelyeken könyörtelenül áthajtott volna ezen Tank Godzilla… de némileg érettebb fejjel inkább a fotózására koncentráltam.…
Ezeket is érdemes megnézni
Mézes-tejszínes csirkemell batátával
Sonkaság
Közéleti csendélet wc-papír gurigákkal
-
Magyar madárpók
Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) Ősszel kap minden fóbiás frászt, mikor a meleg épületekbe és raktárokba húzódnak a hidegebbé váló időjárás elől menekülve az erdők, mezők lábatlanjai és soklábúi. A vízisiklókból mérges viperák, a cselőpókokból pedig mérges tarantulák lesznek ilyenkor, és persze rettegő családok színesítik a világháló közösségét is. Mondjuk jó nagy darab ez a fenevad, érthető a félelem, ránézésre sem ajánlatos simogatni az ölben… Érthető félelem, de amúgy alaptalan, mert a cselőpók nem agresszív, nem fog senkire rátámadni csapatostul… A fotókon is egy ilyen pánikot keltett pók látható, miután átvettem az állatkert mentőközpontjában. De ki is használtam a lehetőséget, és egy fehér papírra telepítve készítettem a képeket, mielőtt szabadon engedtem…
Ezeket is érdemes megnézni
A Fejedelem
Egy mocskosan szép sztori – alpaka születik
Én, jelentem, dolgoztam!
-
Chester at night
Kétezer év… ennyi idős ez a nagyon angol kis városka, nem messze Walestől, a sűrűn lakott Manchester és Liverpool között. Csak itt nem egy híres-hírhedt focicsapat, hanem egy modern állatkert található a közelben, valamint olyan hangulat, amely minden középkorban rekedt történelmi város áraszt még a modernitás máza alatt is. Amit nagyon szeretek átélni, még akkor is, ha az időjárás nagyon angolos is, sőt, az még jobban aláfest ennek a hangulatnak. Vendéglők, kocsmák, templomok és katedrális, ódon városfal és annak órakapuja… jó, a modern butikok rendesen megbontják az élményt, sajnos valahogy ezek is kimaradhatatlanok az ilyen népszerű turistacélpontokon. De nincs helye a modoros morgásnak, Chester egy szép kisváros, amit érdemes bejárni!
-
Legyek ura
Barna varangy (Bufo bufo) Kevés van, mi nagyobb viszolygást váltana ki, mint a „varangyosbéka”. Nem félelem ez, mint amit sokan a kígyók és pókok láttán éreznek, hanem mélyből fakadó, tömör undor a néplélekben. Rücskös, mérges bőrű, hideg vérű dagadék, vigyázni kell vele, mert jól szembepisil, amelybe jól belevakulunk már ősidők óta! Annyi igaz, hogy nem érdemes nyalogatni, de amúgy természetesen teljesen ártalmatlan lények, nem ölnek sem gyilkos pillantással, sem precíziós húgyrakétával. Magam például kifejezetten megörültem, mikor megláttam magát a Varangykirályt, ahogy büszkén ügyelte birodalmát. Törekedtem arra, hogy alulról fényképezve emeljem tovább a fenségességét, a békaperspektívának a lehető legtöbb értelmet adva.
Ezeket is érdemes megnézni
Minden kezdet nehéz, de ha túl nagy békát nyelünk, a vége se lesz happy end
Szieszta
Pancsoló medve
-
Ember szabású
Csimpánz (Pan troglodytes) Régen emberszabásúaknak neveztük, ma már emberféléknek kellene hívnunk őket, mint legközelebbi családtagjainkat. Mert sokkal közelebb állnak hozzánk, mint hajdan gondoltuk, pusztán csak 6 millió éve éltek közös őseink, ami a Föld kronológiájában még a bolhapiszok röppályájánál is kevesebbnek számít. Pontosabban az első pun, majd portugál hajósok még szőrös bennszülötteknek írták le őket, de természetesen nem a humán evolúció legfrissebb eredményeinek értelmezése alapján, hanem csak nem sokra tartottak senki színesebb bőrű ott élőt, legyen az ember vagy majom. És ahogy embertársainkat sem tiszteltük a történelem folyamán, és nem tiszteljük ma sem, úgy még sanyarúbb következményekkel jár az együttélés velünk az unokatestvéreinknek is. Kiszorítjuk őket az élőhelyükről, vadásszuk őket…
-
Gurigák világa
Mi mind különlegesek vagyunk! Egyformán különlegesek, mert a wécégurigák szaros kis világában azért ne akarjon senki se csak úgy kitűnni közülünk! A hivalkodó zsenialitásnak vesznie kell, mert bontja az egységet, mert minél ragyogóbb, annál inkább taszítja egyhangú szürkeségbe az egyedi mivoltunk. Sorsuk a feltétlen bukás a társadalmi kitaszítottságban, minden valamire való hálózat kiveti őket magából. Legendák lesznek ugyan, de elkerülhetetlen végzetük egyben intő példája is mindazoknak, akik ki akarnak állni a sorsból. Hülye az, aki ezt választja, inkább állj közénk te is, hordozd a terhet, amelynek szent célja, hogy magába fogadja a felső akarat ürülékét! Hozsánna!
-
Sakálok egymás közt
Aranysakál (Canis aureus) Nincs jó piárja a sakálnak. Családjából még a mesék gonosztevő hősének, a nála erősebb farkasnak is magasabb a renoméja, a közkedvelt ravaszdi rókáról nem is beszélve… Maradnak máig is irtani való toportyánférgeknek, amelyeket Toldi is jól elintézett, pusztán csak azért, mert a kölykeiket védték. Konrad Lorenz is úgy gondolta, hogy a kevésbé „nemes” kutyáknak biztos nem a farkas az őse, hanem az aranysakál – az elméletet utóbb nem igazolta a genetika. Pedig az aranysakál eszes, erős, ügyes és életrevaló. Talán ez a baj? Hazánkban állandósult polémia arról, hogy mi haszna a sakálnak, miután újra megjelent Magyarországon. Hiszen régen is volt… Biológusok éppen ezért örülnek neki, szerintük amúgy…
-
Csevapi, a balkáni kebab
Emlékszem hajdan, mekkora felháborodást keltett Balkán-szerte a tévhír, hogy egy európai uniós rendelet száműzi a szódabikarbónát az ételekből. Itthon is átvették és harsogták, mint az eubürokraták ármánykodásának bizonyítékát a nemzetállamiság megdöntésére. Pedig persze nem sorosista ármányról volt szó, csak az ételminőséget óvták a gazfickók, hogy ne tudják feljavítani a rohadt húst a nemzeti és nemzetközi húsiparosok, így a nemzeti konyhákat nem érintette a kérdés. Bár a kedélyek nem nyugodtak meg, azóta volt sok minden a migránsjárástól a Brexitig, de a balkáni finomságok azóta nem kerültek terítékre. Mármint a politika színpadán. Az egyik legismertebb balkáni finomságban, a csevapiban is fontos szerep jut ennek a szimpla húslágyítónak. Vagy minek is nevezzük ezt…
Ezeket is érdemes megnézni
Csendélet ágyúval, kókuszgolyóval és a sorssal
Házi és szalámi
Pohárnyi szirom
-
Hangyász a háton
Sörényes hanyász (Myrmecophaga tridactyla) Ki emlékszik Pampalinire, a polák rajzfilm nagyképű hősére, aki fejezetről fejezetre kapta a megbízásokat különleges vadállatok fogságba ejtésére? Az egyik kiszemelt áldozata egy hangyász volt, de fellélegezhetnek az állatok védelme iránt elkötelezettek, csakúgy, mint a többi, ezen történet is a digó vadász majdnem halálra szívatásáról szólt, a gyermekek nagy örömére és okulására, olyannyira, hogy még én emlékezetemben is bennragadt. És valóban a hangyász tényleg különleges állat, a vendégízületesek evilágon túli csoportjából. Hát még a kölyke hogy néz ki? Túlméretezett végtagok, óriási fej, hogy elférjen a szuper hosszú nyelv is benne. Rátapadva anya hátára, leginkább a farok tövénél, mert úgy kényelmesebb. Ursula, a szegedi hangyászmama kifejezetten békés…
-
Becsapódás
Meg kell vallanom, hogy sokmilliónyi embertársammal szemben három sport élvezetét képtelen vagyok átélni. Igen, az andalítóan zümmögő Forma-1 és a sznob milliomosok golfkocsis golyókergetése mellett a darts az, amit valamely oknál fog nem tudok a kiérdemelt helyén kezelni. Egyszerűen dögunalmas számomra, ahogy a sört izzadó, kamionsöfőr dizájnú fószerek dobálgatják az apró dárdácskákat. Ezen esetekben még az erotikus filmekre bevált igazságot sem mondhatom, hogy csinálni jó, nem nézni, annyira béna vagyok a dárdácskák pontos célba juttatásában. Viszont egy kihívást találtam magamnak, lefotózni ugyanezt. Bizony, nem volt könnyű feladat, megtalálni a pontos élességet, szöget, zársebességet és időt, miközben a fókuszált tárgy kisbolygó sebességével csapódik bele – a képzavarnál maradva – a laposföld-szerű…
