-
Ahogy a felhők úsznak a kék színen
Az akarattyai az egyik legszebb balatoni kilátás, ehhez sok kétség nem fér, bár van vetélytárs bőven. Igaz, vannak gyenge pontok is, főleg az üdülőkkel és egyenstrandokkal agyonnyomott déli parton. Itt viszont a tópartba szakadó magasfal tetejéről belátni a teljes keleti medencét, közel kelet-nyugati irányban. Így a színek és fények teljes palettáját kínálja, ahogy a Nap járja a kötelező útját a zenittől a somogyi dombokig, amely mögött narancssárga fényorgiában tűnik majd el az estét köszöntve. Úgy is fotóztam már, de a jelen fotó a verőfényben készült, lustán ballagó felhőkkel és lehetetlenül kék éggel. Pont az az idő, amikor a lelátó után a vízbe vágyik az ember… Oszd meg, ha tetszett!
-
Vízparti ember (Homo sapiens) kolóniák
Egy, a főemlősök körében nem általános viselkedés figyelhető meg az ember esetében, amelynek egyedei nyáron, mikor a hőmérséklet 25 Celsius-fok fölé emelkedik, nagy tömegben jelennek meg a vízpartokon és a sekélyebb vízrészeken, lehetőség szerint a tűző napon, mikor minden intelligensebb létforma árnyékba húzódik. A tömeges viselkedésük pontos oka nem ismert. Azt a kutatások kizárták, hogy táplálékot keresnének a vízben, illetve vándorlási szándékot sem találtak, amely a vizeken való átkelésre késztetné őket. A következő hipotézisek születtek a viselkedés magyarázatául: – Az ember a dominanciát leginkább a has és fenék méretével fejezi ki, így az amúgy magukra majdnem teljes testfelületet elfedő, idegen tárgyakat öltő egyedek ilyen közösségi összejöveteleken mutatják be domináns mivoltukat,…
-
Hattyúk tava
Bütykös hattyú (Cygnus olor) A tavak ellentmondást nem tűrő előkelőségei, vagy – tetszés szerint – túlméretezett agresszív libák hozzátartoznak a Balaton mentén húzódó sétányok látképéhez. Az elemózsiát kéregető tollashad zászlóshajói ők, amelyek szigorú rendet teremtenek a körülöttük cirkáló tőkés récék között. Akárhogy is viszonyulunk hozzájuk és ökológiai szerepükre a vízimadárvilágban, a szépségük vitathatatlan, és ha valaki gyönyörködni szeretne a tájban, plusz csillagnak számít egy-egy hattyúpár feltűnése. Sokan neki is csábulnak az etetésükre, mert, ahogy simogatni szeretünk minden szőrös apróságot, úgy ellenállhatatlan késztetést érzünk arra, hogy morzsát vessünk a tollasok közé, aminek helytelenítése az MME egyik slágertémája. Ráadásul joggal, mert hosszabb távon nem teszünk jót a silány kajával ekként helyben maradásra…
-
Őszi kikötő
Kevés táj van, mi jobban visszaadná a mulandóság érzetét, mint a nyári pezsgés hangulatát csak nyomokban idéző, de őszi magányosságában teljes szépséget kibontó Balaton. Megkapó azonban ez a nyugalmat árasztó visszafogottság, a színek talán még jobban ragyognak a napsütésben, mint a nyári verőfényben, az immár újra átlátszó vizet sem kavarja fel és elegyítik iszaprészecskékkel a mezítelen lábak tömege. Valóban mulandóság ez, vagy pusztán csak az Idő megpihen, erőt gyűjtve ünnepli egy létszakasz lezárását és egy új kezdetét? A tél közeleg, az megadja erre a választ… Oszd meg, ha tetszett!
