Közönséges borz (Meles meles) A borzok nagy kedvenceim… jópofák és élelmesek, a szagukkal meg ne foglalkozzunk. A fotók kissé csalókák, hiszen félénksége és éjszakai életmódja miatt napfényes réten nem igazán találkozhatunk velük. A képeken egy kölyökként felnevelt borz látható, így a fotózása nem jelentett akkora kihívást, mintha heteket töltöttem volna a szúnyogarák gyomrát a véremmel egy borzvár mellé beálcázva. De legalább jól látszik minden részletében, például az is, hogy egy egészséges borz – az rettentő kövér. Náluk az a fitnesz, ha hájtól feszül a bőr, mintha ösztönösen a jégkorszakra készülnének. Az energia azért is kell, mert igazi élő exkavátorok, több tonnányi földet megmozgatnak életük során, miközben felépítik kiterjedt üregrendszerüket. Oszd…

Közönséges borz (Meles meles) Valahogy nekem a borz mindig valami egzotikumnak tűnt, bármennyire is hazai állat, amely még csak ritkának sem nevezhető. Talán az érdekes mintázata, vagy rejtett életmódja teszi. Életem első találkozása nagyon emlékezetes volt vele, egy zirci család kertjéből menekítettünk ki egy ifjút. Mire a veszprémi állatkertbe elértünk, a világ összes bűze összekoncentrálódott az autóba, fullra nyitott ablakkal terítettük be a hányás tömör szagával a gáztámadásra láthatóan fel nem készült kisvárosi utcákat. Jó, kicsit meg volt ijedve szegény, ennek adott csak szagot. A szegedi mentőközpontba is jönnek időnként talált borzkölyök. Aki neveli őket, annak nagy öröm a foglalkozás velük, hiszen nagyon jópofák, játékosak fiatalon. És ne feledjük, a…