Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) Nem volt nagy medence, pár lábtempóval faltól falig lehetett jutni, de legalább üvegfalú. Egy vándorcirkusztól ne várjunk ennél többet, meg aztán pici helyen még nagyobbnak tűnnek az ordas halak. Két citrom- és egy dajkacápa. A jónépet akkoriban sokkolta le Spielberg romantikusan brutális műcápája, így még a nem túl terjedelmes és veszedelmes fajok is kellő libabőrösödést tudtak előidézni a kisvárosi közönség tagjainak hámfelületén. Ha a látvány nem lett volna elég, a szöveg tett azért, hogy magyar ember ne merjen 5 méterre eltávolodni a parttól még a Balatonban sem. Monoton hangon ömlött a sok információ mindarról, ami a cápát gyilkológéppé teszi: akkor is eszik, ha már nem éhes,…

Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) Túlélés formálta szimmetria, a tökéletes ragadozó százmilló éves szubsztanciája. Gyilkos intelligencia, amely bevált minden egymást váltó uralkodó csoport ellen, borotvaéles fogak darabolták az áldozatok húsát, a hüllőktől az emlősökig. Hogy aztán egy másfajta, minden addiginál önpusztítóbb intelligencia tegyen pontot az evolúciós történet végére? Cápauszony a levesben cirkál, a rettegett fogsorok óceánáriumokban csillanak, a cápamájat a mikroműanyag és higany hizlalja… Ka-moho-alii alkonya már régen eljött, de vajon mi magunk túléljük-e a tengerek isteneit? Oszd meg, ha tetszett!