A kedvenc szemét kajám a chips, és bizony, be kell látnom, mint a megcélzott fogyasztói réteg képviselője, rám is hatott a pofás csomagolás. Mert valóban ízléses, nem hivalkodó, hanem minőséget sejtető a borítás, szép színekkel, jól megválasztott betűtípusokkal. Aztán elérkezett az igazság pillanata, hogy megkóstoljam, mitől is több ez a cucc. És itt jött a tragédia. Az íz tragédiája. Kénköves pokol sava támadta meg ízlelőbimbóim, a borzalom érzete járta át a testem. Mi a jóisten ez? Oké, a balzsamecet tudom, hogy valami olaszos furmány, kis mértékben csuda, de ilyen intenzíven alkalmazva maga a kulináris terrortámadás. Szóval félre is tettem azonmód a krumpliszeleteket. Eltelt némi idő, a kellemetlen első élmények némileg…