Az istenek alkonyát a tagadás hozta el, amely azonban nem a szabadság lángját lobbantotta fel, mint Prométheusz, hogy boldogítsa halandó fajunkat, hanem újabb idolokat teremtett. Egy-egy történetet a piramist felfordító munkásosztályról, vagy a faj tisztaságáról, az egyén mindenhatóságáról vagy éppen arról, hogy a fogyasztás tehet minket boldoggá. Félisteneket kaptunk, akik a nép fiainak álcázták magukat, számos tuti megoldást, amelyek a tökéletes rendszert ígérték az eleve kudarcra ítélt társalmi emberkísérletek során. A biológiát nincs mi felülírja egyelőre, így a kommunizmus is bekerült a maga süllyesztőjébe. Azonban itt hagyta emlékeit, amelyből talán ez a Dombóvári Vasútállomás mellett pihenőre állított vasparipa a legártalmatlanabb. A vasököl már nem súlyt le senkire, marad a szépülő…