-
Prérikutya-kung-fu
Feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) A harcos éli és használja az egyensúlyt. Érzi a harmóniát, ura cselekedeteinek és irányítója gondolatainak. Stratégiai nyugalma bármelyik tizedmásodpercben átrobbanhat lélekrepesztő akcióvá. Halálpontos nézés, határozott és kimért póz, a borotvaéles fogak között a fegyver. Értő kezekben ugyanis még egy fűszál is halálos eszköz. Igazi rágcsáló harcmodor, a cuki Chuck Norris, bájos tekintettel, metsző fogakkal. De megfontolt, nem úgy, mint a berszerker hörcsögök, amelyek vakmerően támadnak ágyékmagasságban. Inkább a gerilla harcmodor jellemzi, titkos földalatti mozgalmárok, a konspiráció mesterei. Szóval, ne kötözködj egy prérikutya kolóniával! Oszd meg, ha tetszett!
-
Mint egy mókus fenn a fán, a prérikutya oly…
Társas vagy feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) A szereptévesztés nem emberi sajátosság, a prérikutya meg már nevében is hordozza ennek lehetőségét. Ugyanis annyi köze a kutyához, mint egy népjóléti miniszternek a nép jólétéhez, legfeljebb ugatni tudja. Azt mondjuk tényleg, és mivel tudjuk és tapasztaljuk, hogy jó kommunikációval nemlétező dolgoknak is formát tudunk adni, maradjunk a kutya megnevezésnél, bármennyire is rágcsáló a kép főhőse. Ami viszont tényleg felháborító, hogy mit keres egy fán, hiszen Isten mély bölcsességében üregekbe teremtette őket, hogy onnan csak ki-ki szaladjanak, majd aki tud, vissza. Az igaz, hogy a mókusfélék családjába tartozik, de ezt a kapcsolatot nem hinném, hogy a taxonómusokon kívül más is számon tartaná, és a…
-
Én, jelentem, dolgoztam!
Feketefarkú vagy társas prérikutya (Cynomys ludovicianus) Mini exkavátorok ezek a ragadozónevű rágcsálók, hihetetlen mennyiségű földet meg tudnak mozgatni, akár több tízezer négyzetkilométernyi városokat kialakítva üregeik hálózatából. Hogy miként élnek a föld alatt, azt nem tudhatjuk, de az biztos, hogy sok időt töltenek ott, főleg télen. Olyan mélyen, hogy vígan elvannak téli álom nélkül is sokméternyivel a fagyos felszín alatt. Az állandó földmunka pedig a legjobb szervező erő, így volt ez az embernél is a folyóvölgyek mentén, csak mi nem föld alá, hanem a fölé alapítottuk városainkat. Tehát az orron ragadt földdarabok nem illuminált állapotban elkövetett ügyetlenség bizonyítékai, hanem a megfeszített munkára utaló jelek a prérikutyáknál. Oszd meg, ha tetszett!
-
Barátok közt
Feketefarkú vagy társas prérikutya (Cynomys ludovicianus) Vannak állatok, amelyeknek a fotózását sosem lehet megunni. Egyszerűen náluk mindig történik valami… mint egy felgyorsított brazil szappanoperában. Nem pusztán apró emberkékre emlékeztető testalkatuk, hanem mimikájuk, testbeszédük is zavarba ejtően humanoid, így nehéz elkerülni az antropomorfizálást náluk. Csak míg egy lusta oroszlán nem szomorú, a szenvtelenül bámuló medve nem barátkozós, és a szárnyát kitáró keselyű sem az eget vágyja, addig a prérikutyák társas mivoltából fakadó gesztusok azok, aminek látszanak. De most itt álljunk meg egy szóra! Pontosabban fajnévre. Hogy lehet kutyának nevezni egy ürgeszerű rágcsálót? Oké, ugat, ha veszélyben érzi magát, de ha nyerítene, prériló lenne, ha hápogna, akkor prérikacsa? Ennek nincs értelme. Főleg,…